Tópart

**Paul Henderson** Szer. Nov. 16, 2011 3:39 am

Katie

Legjobb dolog amit lehet csinálni egy unalmas reggelen az nem más mint a futás. Legalább felébreszt. Nekem pedig most arra van a legnagyobb szükségem. Általában minden délelőtt elmegyek futni egy kört az erdőben, már csak azért is, hogy formában tartsam magam. Kivétel a vasárnap...akkor megtehetem, hogy egész nap csak szenvedek a televízió előtt és bámulom a tévéképernyőt. De még várnom kell a pihenésre egy napot. Ugyanis ma szombat és most mennem kell, az erdőbe. Hátha még egy mindent tudó vámpírral is összefutok akivel talán végezhetek. Bár a mai formámmal nem hiszem, hogy sok okosságot tudnék tenni. Azt hiszem a tegnapi buli kicsit eldurvult...pedig először csak nyugalmas kis iszogatás volt betervezve. Erre itt van: Nem emlékszem semmire az ég világon! De hogy mikor ittam ennyit, és hogy azt nem tudom. Főleg, hogy szinte az összes pénzem megmaradt. Ki lehetett az a személy aki annyira megsajnálta józanságomat? Csak találkozzak vele. Mindegy...a lényeg, hogy most el kell mennem felfrissülnöm mert ha minden igaz délután nagy munka vár rám. Azt pedig ilyen állapotban nem tudom elvégezni. Rengeteg papírt fognak átküldeni a szállodákról, de ha még olvasni sem fogok tudni, akkor mit kezdek majd velük?
Felveszem a kikészített tréningruhámat, a fülhallgatót elhelyezem a helyén, zene bekapcs max hangerővel....és már indulok is. Mivel az erdő közvetlen a házam mellett van nem kell sokáig mennem, hogy odaérjek. Ez a legjobb hely egy kis kocogáshoz, na meg nem figyelnek fel rám ha esetleg furcsa dolgokat művelek. Általában a tópart környékén szoktam megállni egy kis pihenőre. Ahogy most is...itt a legszebb a kilátás. Na meg itt a legkisebb az esélye, hogy esetleg belefutok valakibe. Korán reggel nem nagy társaság kedvelő vagyok, de ami igaz az igaz...egy csaj társaságát bármikor bevállalom, még ha álmaimból rángat is ki.

**Katie White** Csüt. Nov. 17, 2011 3:53 am

Paul

Eszméletlen unalmasan telik itt az életem Mystic Fallsban. Valami izgalmas történhetne már, mert különben tényleg megőrülök. Nem ehhez vagyok szokva. A nyüzsgés, a zaj, a nagyvárosok ez az én világom. Klaus azt mondta, hogy itt nagyon sok a vérfarkas, és vámpír. Érdekes, eddig még eggyel sem találkoztam. Pedig már jó lenne. Az is egy kis életet vinne ezekbe az unalmas napokba. Eljöttem ide a tóparthoz, ami nagyon szép. Leültem, és kavicsokat dobáltam a vízbe. Elvileg a városban kéne lennem, és ismerősöket gyűjtenem, de az ráér később. Ma inkább itt maradok, és gondolkozom, hogy mit is csináljak a következő napokban. Nincs nagy választék: Vagy embert ölök, vagy otthon vagyok, vagy pedig az emberekkel barátkozok. Ezek közül az első a legjobb, de nem csinálhatom mindig azt. A gondolataimból egy ember közeledtének a hangja szakított ki. Vagyis, nem hinném, hogy ember, mert nekik nem ilyen az illatok. Na végre, talán jobb társaságra találok az ő személyében, mint a hétköznapi emberekénél. Felkeltem, és mivel láttam, hogy éppen fut, megvártam míg ideér hozzám. Nem köszöntem, mert ha zenét hallgat, akkor felesleges. Inkább csak néztem, és vártam, hogy ő köszönjön először. Helyes fiú volt, kicsit emlékeztetett is az egyik bátyámra. Mivel nem láttam rajta semmilyen gyűrűt, csak vérfarkas lehetett. Vagyis ő is az ami én. Vagyis ami én most már csak félig vagyok. Nem tudtam, hogy ő is észrevette-e, hogy én sem emberi lény vagyok, de nem is igazán érdekelt. Hihet engem embernek is, bár, azon lehet, hogy kicsit megsértődnék. De az is igaz, hogy a külsőm olyan mint bárki másé. Emberi. Senki sem gondolná, hogy hibrid vagyok, ami nem is baj, mert akkor nehezen tudnék beilleszkedni. Tópart Odette-Yustman-odette-yustman-25839491-500-208

Tópart Odette-Yustman-odette-yustman-25839491-500-208

Ajánlott tartalom

Tópart

Tópart

Re: Tópart

Re: Tópart

Re: Tópart